Mintegy hatvan verset közöl az 1908. december 16-i számtól kezdve 1927-ig (Meddő órán, Kisvendéglőben, Őszi kérdés, Lomha gályán, Az új Isten, Az árnyból szőtt lélek), számos kritikát, recenziót ír, angolból (Byron, Browning, Keats, Wilde), franciából (Rimbaud, Verlaine, Villon), németből (Goethe) fordít. Halála után az 1928. november 16-i gyászkeretes emlékszámban Gellért Oszkár, Kosztolányi Dezső, Török Sophie verssel búcsúzik tőle, s emlékező értékelésekkel Babits Mihály, Elek Artúr, Füst Milán, Ignotus, Móricz Zsigmond, Peterdi István, Schöpflin Aladár, Tersánszky Józsi Jenő.