Nyugat-képeskönyv
Fotók, dokumentumok a Nyugat történetéből
A 100 éves a Nyugat című kiállításon bemutatott gazdag fotóanyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum a Nyugat-képeskönyvben adja ki. Az összegyűjtött több mint ötszáz fotográfia, kézirat és dokumentum időrendben követi egymást, e képekhez kapcsolódnak a Nyugat szerzőinek műveiből válogatott idézetek. |
A fotók vizuális közegét a szerkesztőségnek címzett levelek, korrigált kéziratok, feljegyzések,
nyugatos nyomtatványok körvonalai teremtik meg.
A kötet a Nyugat szerkesztésében bekövetkezett fontosabb változások mentén tagolódik. A fényképek és
kéziratok jelentős része a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből származik, emellett a válogatás olyan, a
folyóirat története szempontjából fontos dokumentumokat is tartalmaz, amelyek más közgyűjteményben vagy
magántulajdonban találhatók. A képeskönyv szerkesztői a képek leírásához kapcsolódva a Nyugat szerzőinek
műveiből több mint háromszáz idézetet válogattak. Ezek a szövegek külön-külön is önálló életet élnek, de
egymással összefonódva egy nagyobb narratíva részévé válnak.
Székely Aladár, Máté Olga vagy Rónai Dénes emblematikus fényképei festményszerűen megkomponált szépségükkel önálló fotótörténeti értékkel rendelkeznek. A fotográfiákra pillantva meggyőződhetünk arról, hogy mennyire fajsúlyosak ezek a megóvott, az elmúlásnak ellenszegülő, keretbe foglalt, az életből és az időből kiragadott, művészileg összesűrített pillanatok. Azonban a fotók egymásutánja, a személyiségek története, a tekintetek, az arcok változásának folyamata az egyes képek külön-külön értelmezhető világánál is összetettebb élményt nyújthat. A kötetben nem csak azok a tankönyvekben szereplő, jól ismert portrék láthatók, amelyek a Nyugat íróit alkotóként, szimbolikus jelentőségű tárgyakkal (könyvvel, tollal) a kezükben mutatják be, vagy jellegzetes gondolkodói testtartásban ábrázolják, hanem azok a fotókat is, amelyek ugyanezeket az embereket családjuk, szeretteik, kortársaik körében magánemberként örökítik meg. Külön dimenziót ad a képeskönyvnek a fotózás történetében bekövetkező változás is. A húszas évektől kezdve ugyanis a fényképezőgépek terjedésének köszönhetően egyre több amatőr felvétel született. A század első két évtizedében a minden szempontból gondosan megalkotott fényképek többnyire a fotográfusok artisztikusan megvilágított stúdiójában készültek, a húszas évektől kezdve azonban egyre több a házilag elkattintott fotó, melynek beállítása esetleges, fénye és háttere már egyáltalán nem ünnepélyes, sőt a főszereplők elkapott mozdulata, öltözete gyakran hétköznapian esendő.
Reményeink szerint a Nyugat-képeskönyvet lapozva, a fotókban gyönyörködve nemcsak az alkotók egyéniségei, nemcsak három évtized legfontosabb állomásai elevenednek meg, hanem az is kibontakozik, Vas István szavaival élve, hogy milyen „erő és bőség tárháza még mindig a Nyugat”.
Székely Aladár, Máté Olga vagy Rónai Dénes emblematikus fényképei festményszerűen megkomponált szépségükkel önálló fotótörténeti értékkel rendelkeznek. A fotográfiákra pillantva meggyőződhetünk arról, hogy mennyire fajsúlyosak ezek a megóvott, az elmúlásnak ellenszegülő, keretbe foglalt, az életből és az időből kiragadott, művészileg összesűrített pillanatok. Azonban a fotók egymásutánja, a személyiségek története, a tekintetek, az arcok változásának folyamata az egyes képek külön-külön értelmezhető világánál is összetettebb élményt nyújthat. A kötetben nem csak azok a tankönyvekben szereplő, jól ismert portrék láthatók, amelyek a Nyugat íróit alkotóként, szimbolikus jelentőségű tárgyakkal (könyvvel, tollal) a kezükben mutatják be, vagy jellegzetes gondolkodói testtartásban ábrázolják, hanem azok a fotókat is, amelyek ugyanezeket az embereket családjuk, szeretteik, kortársaik körében magánemberként örökítik meg. Külön dimenziót ad a képeskönyvnek a fotózás történetében bekövetkező változás is. A húszas évektől kezdve ugyanis a fényképezőgépek terjedésének köszönhetően egyre több amatőr felvétel született. A század első két évtizedében a minden szempontból gondosan megalkotott fényképek többnyire a fotográfusok artisztikusan megvilágított stúdiójában készültek, a húszas évektől kezdve azonban egyre több a házilag elkattintott fotó, melynek beállítása esetleges, fénye és háttere már egyáltalán nem ünnepélyes, sőt a főszereplők elkapott mozdulata, öltözete gyakran hétköznapian esendő.
Reményeink szerint a Nyugat-képeskönyvet lapozva, a fotókban gyönyörködve nemcsak az alkotók egyéniségei, nemcsak három évtized legfontosabb állomásai elevenednek meg, hanem az is kibontakozik, Vas István szavaival élve, hogy milyen „erő és bőség tárháza még mindig a Nyugat”.
Válogatta, összeállította, szerkesztette: Kelevéz Ágnes, Szilágyi Judit Munkatársak:
Kemény Aranka, Nyerges Gabriella Reprodukciók:
Dobóczi Zsolt, Gaál réka, Gál csaba, T. Nagy György Grafika: Bieder Anikó és Gelsei Balázs – cadmium A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta
|
kapcsolódó anyagok
A MINŐSÉG KÖNYVEEX LIBRIS