Az előadások szerkesztett, bővített, jegyzetekkel kiegészített anyaga tanulmánykötetben lát napvilágot.

Az idegenkedés, amit az évfordulók iránt sokan éreznek, részben bizonyára annak a könyörtelenségnek tudható be, amellyel ezek az ünnepnapok, a jubileum hetei vagy akár egy egész éve megérkeznek, s amellyel a kultúra színpadán szerepet játszó írástudókat színvallásra kényszerítik. 2008-ban múlt száz éve, hogy a Nyugat útnak indult. Aki a magyar irodalmi modernség korával foglalkozik, nem kerülhette el, hogy a modernizáció eme egyik legfőbb motorjával kapcsolatos nézeteit elmondja, ilyen tárgyú kutatási eredményeivel előálljon. Aki a hallgatást választotta, némaságával tett vallomást – vallomást arról a folyamatról, amely a huszadik század elején indult el, s irodalmunk jelenéhez, mai önmagunkhoz vezetett.
Fontosnak éreztük a tanúságtételt irodalmi önismeretünk e kulcskérdésében, ezért teremtettünk alkalmat a kollektív, szervezett megnyilatkozásra. Több évtizeddel korábbi precedenshez, a Petőfi Irodalmi Múzeumban 1971-ben rendezett Nyugat-kiállításhoz és Nyugat-konferenciához kapcsolódva, egyetemi oktatók és tudományos kutatók részvételével 2008 októberében konferenciát rendeztünk a Petőfi Irodalmi Múzeumban A Nyugat útjai címmel. Az előadók köre majdnem teljesen kicserélődött az eltelt közel négy évtized múltán, a lényeg azonban változatlan maradt: arra törekedtünk, hogy a Nyugat ügyében száz év után olykor felületesen, odavetetten nyilatkozó közvéleményformálók mellett olyan szakemberek kapjanak szót, akik nélkül e nagy jelentőségű irodalmi orgánum és mozgalom érdemi újraértékelése, örökségének tovább vitele nem történhet meg.
Egy konferencia előadóinak szűk időkeret áll rendelkezésre. A kötet szerkesztői lehetőséget biztosítottak arra, hogy amennyiben ideje, energiája engedte, az előadó tanulmánnyá bővítse, alaposabban kidolgozza a hozzászólásában elhangzottakat. A kötet a terjedelmi bővítést, a tartalmi elmélyítést és az ésszerű elrendezés kívánalmait figyelembe véve is jól tükrözi a konferencia tartalmát. A Nyugat népe mint kiadvány is hagyományt követ: azt a gondolkodást folytatja megváltozott körülmények között, amelyet az 1971-es Nyugat-konferencia anyagait megjelentető kötet, a Vita a Nyugatról című gyűjtemény kezdeményezett.

 

Angyalosi Gergely; Balázs Eszter; Bartal Mária; Buda Attila; Cserhalmi Zsuzsa; Cséve Anna; Dávidházi Péter; Eisemann György; Földes Györgyi; Frank Tibor; Gintli Tibor; Kappanyos András; Kelevéz Ágnes; Kenyeres Zoltán; Kosztolánczy Tibor; Kulcsár Szabó Ernő; Margócsy István; Mózes Huba; N. Pál József; Payer Imre; Rákai Orsolya; Rónay László; Schein Gábor; Schiller Erzsébet; Sipos Lajos; Széchenyi Ágnes; Szegedy-Maszák Mihály; Szilágyi Judit; Tarján Tamás; Tverdota György; Veres András Szerkesztőbizottság; Angyalosi Gergely, E. Csorba Csilla, Kulcsár Szabó Ernő, Tverdota György A szövegeket gondozta: Sárközi Éva A kötet megjelenését támogatta: Nemzeti Kulturális Alap