A Szentkirályi utca 22-ben lakott Pásztor Árpád (1877–1940) - eredeti neve: Pikler Árpád - publicista, regényíró, a magyar riportirodalom egyik megteremtője. Pályájának kezdetén szocialista törekvéseket képviselt, ő írta az első magyar verset Leninről 1917-ben. 1920-ban viszont a Tanácsköztársaságot támadó regényt tett közzé. Több verskötete, regénye és – tengeren túli útjairól beszámoló – útleírása jelent meg. Számos színművet és operettszöveget írt és fordított. 1944-ben műveit betiltották.

A regénybeli nagy Pásztorra emlékeztet. Atletizált és kiváló futó volt. Csergő Hugó szerint Pikler és Neumann együtt longamétáztak a Fatéren.

Muzi c. regényében örökítette meg gyermekkori élményeit. 

 

„Ki az a komoly, határozott léptű, vadonatúj kékruhás emberke, aki a novemberi csalóka napsütésben a Sugár úton be a város felé igyekszik? Öltözete gondos, nyakát kissé magasan tartja, mert mindmáig puha gallért hordott, amely egybe volt varrva az ingével, de ma – először életében! – keménygallér van rajta, s az ünnepi merev tartást ad fejének. A keménygallér alól valódi „máslira kötött” nyakkendő kék, fehér babos csokra buggyan elő, cipője orrán nincs sárgarézvasalás, s fekete haja anyai gonddal van megfésülve.”

 

(Pásztor Árpád: A muzi, részlet)

 

Molnár Ferenc említi egyik interjújában, hogy Piklerrel együtt métáztak a Fatéren (a mai Kossuth Lajos térhez közel).

A Szentkirályi utcában volt a Tornacsarnok is, ahol a fiúk rivalizáló sportjátékokat játszhattak. Ide jártak tornázni a Zerge utcai reál- és más környékbeli iskolások, 1889-ig - amig fel nem épült a tornateremmel ellátott új gimnázium épület - a református gimnázium tanulóinak is itt tartották a tornaórákat.