Tóth Luca
Nemecsek Ernő naplója
Ma 2007. szeptember 13-a van.
Amikor elmeséltem a többieknek, hogy a két Pásztor már megint minket szemeltek ki célpontnak az
eistandhoz akkor még Bokából is kitört a felháborodás. Pedig Boka komoly és megfontolt fiú ő nem szokott
idegeskedni vagy valami hasonlót tenni. Ma találkoztam Áts Ferivel is. Pff… borzalmas volt mondogattam
magamnak: Ne félj Nemecsek! De amikor megláttam megfagyott ereimben a vér, és futásnak eredtem. Volt ma
elnökválasztás is és Bokát szavaztuk meg. És én maradok továbbra is közlegény.
2007-09-14
Ma Bokával és Csónakossal elmentünk a Füvészkertbe a Vörösingesekhez. Mivel Áts Feri is akkor volt
ott nálunk, amikor tudta, hogy mi is ott vagyunk. Boka írt egy papírt: ITT JÁRTAK a PÁL UTCAI FIÚK.
Kiragasztottuk az egyik fára. A gyűlésüket is láttuk. Ott volt Geréb is. Szörnyen rosszulesett, hogy
áruló van a Pál utcaiak között. Aztán észrevettek minket és bemenekültünk az üvegházba. Nem vettek
minket észre szerencsére. Engem beküldtek a tóba, mert én már úgyis vizes voltam. Nagyon fáztam de,
azért nem siránkoztam, mert a többiek is bírták. Aztán amikor végre elmentek, kiszaladtunk mi is vissza
a fához, ahol bejöttünk. Felmásztunk a fa legtetejére, mert észrevettük, hogy jönnek a Vörösingesek.
Átmásztak a kerítésen ki az utcára, és üldözni kezdtek két fiút, akik megijedtek tőlük és futni kezdtek.
Mi addig nyugodtan lemásztunk a fáról és kimentünk az utcára. Nagyon fáztam, és azon aggódtam, hogy mit
kapok otthon, azért mert tiszta víz volt a ruhám. Boka és Csónakos adott 5 krajcárt, hogy haza tudjak
menni lóvonaton, mert Boka látta, hogy nagyon fázok. Én is feláldoztam a szerencse krajcáromat és így
megvolt 6 krajcár, amivel hazajuthattam.
2007. szeptember 15.
Ma Rácz tanár úr behívott minket a tanáriba utolsó óra után. Megtudta valahonnan, hogy van egy
egyletünk, a Gittegylet. A Barabást meg a Kolnayt kérdezgette, és ők elsírták magukat. Elvették tőlünk
az egyleti gittet, a pecsétet és a zászlót. És ameddig ők beszéltek én észrevettem, hogy új az ablak.
Odamentem és elkezdtem kikapirgálni belőle. Miután kimentünk a tanáriból mutattam a többieknek, hogy
szereztem gittet. Nagyon örültek neki mind és megegyeztünk, hogy folytatjuk az Egyletet. A Grundon
megláttam Gerébet, és utána lopóztam. Kihallgattam, amikor a tóttal beszélt és szivart és forintot
ajánlott neki azért, hogy kikergessen minket onnan. Elszaladtam elmondani a hírt Bokának, de közben a
Gittegylet tagjaiba botlottam és nem mondhattam el nekik a hírt, és ők nem értették meg, hogy sietnem
kell, és azt mondták, hogy gyáva vagyok és csupa kis betűvel, írták be a nevemet a feketekönyvbe.
Aztán Bokával láttuk Gerébet, és utána kiáltottunk, de ő kinevetett minket és elfutott.
Meghűltem a Füvészkertben, és most beteg vagyok.
2007-09-16
3 órakor elszöktem otthonról és elmentem a Füvészkertbe. A fegyverraktárból elloptam a mi zászlónkat
és felmásztam egy fa tetejére. Onnan néztem, meg miként érkeznek a Vörösingesek, és mi történik a
tanácskozáson. Nehéz volt ott fönnülni, mert köhögtem nagyon és vissza kellett tartanom, hogy ne
vegyenek észre. Geréb azt mondta, hogy nincs a Pál utcaiak közt egy bátor fiú sem. Erre én lemásztam a
fáról és beolvastam nekik. Erre Áts azt mondta, hogy álljak be közéjük. De én dacosan mondtam hogy nem.
Erre kicsavarták a kezemből a zászlót és megfürösztettek a tóban. Miután kimentem a tóból megmondtam
Gerébnek, hogy egy áruló, és megmondtam Áts Ferinek, hogy gyávák, ha engem vernek tízen. Nagyon rosszul
érzem magam, azt hiszem, megyek inkább aludni a mai nap után rám fér a pihenés.
2007. szeptember 17.
Ma Boka bemutatta a haditervet. És én elmeséltem neki, hogy csupa kis betűvel írták be a nevemet a
gittegyletbe, és azt mondták gyáva vagyok. Megígérte, hogy majd szól miattam. Nagyon rosszul vagyok, nem
tudok többet írni. De még azt leírom, hogy beszéltem ma a Geréb édesapjával is. Most már tényleg
abbahagyom.