1878–1907
A tanuló évek krónikája
|
1878. január 12-én, Ernő napján született Budapesten, nagypolgári zsidócsaládban. Apja
Neumann Mór orvos, édesanyja Wallfisch Jozefa, irodalom és művészetkedvelő asszony, aki idejét gyermekei
nevelésére fordította.
Eredeti neve: Neumann Ferenc. A Molnár felvett, ún. írói név. Állítólag egyik kedvenc nagybácsi
foglalkozása volt a molnárság, ugyanakkor így hívták latin tanárát és alsós osztályfőnökét, Molnár
Sándort.
Tanulmányait magántanulóként kezdi.
1887–88 Beíratják a Bp. IX. kerületi, Lónyay utcai Református Főgymnasium 1.
osztályába. Családjával az Üllői út és Kinizsi utca sarkán álló házban laknak, amíg fel nem épül új
otthonuk. Nyaranta a Margitszigeten, Rózsadombon vagy Budapest más részén bérelnek villát, hogy a
gyerekek jó levegőn legyenek.
1888–89 2. osztályos. Megünneplik az 1848/49-es Forradalom és
Szabadságharc 40. éves évfordulóját.
Neumann Feri a nem kötelező szabadkézi rajz tantárgyból kap dicséretet a tanév végén, melyet Biczo
Géza grafikus tanít.
1889–90 3. osztályos. Átköltöznek a József krt. 83. szám alatti
házukba. Megismerkedik Feiksz Jenő barátjával, aki a József körút 68. III. emeletén lakik. Együtt
játszanak a Pál utcai fűrésztelepen, a "grundon" a szomszéd gyerekekkel és osztálytársakkal. Barátságuk
soha nem szakad meg.
A gittegylet alapítási dátuma: 1889.
Elindul a villamos közlekedés a Józsefvárosban.
1890–92 4-5.osztályos. 5-ödiktől a magyartanára: Baráth Ferenc.
Kézzel írott folyóiratot szerkeszt (Haladás, Életképek, Plózaun).
Első színdarabja: A Kék barlang.
Kidolgozza első találmányait.
1892–93 6. osztályos. Önképzőköri dicséretben részesül kétszer is.
Részt vesz az Arany János-ünnepélyen, a költő halálának 10. évfordulójára rendezett megemlékezésen,
az Arany-szobor avatásán a Múzeumkertben.
Elkészíti, kinyomtatja, sokszorosítja, beköti Olvasókönyv a poétikához című kézzel írott
szemelvénygyűjteményét (Petőfi, Tompa, Vörösmarty, Arany és mások műveiből).
1893–94 7. osztályos. Berzsenyi ódaköltészete címmel ír dolgozatot,
melyért külön megdicsérik.
Jókai 50 éves írói jubileumát ünneplik.
Kossuth temetése (március 31-én ravatal a Nemzeti Múzeumban, ápr. 1-én Temetői menet a Kerepesi úton,
szertartás a Kerepesi Temetőben ápr. 2-án).
Felépül a New York Kávéház.
1894-95 8. osztályos. A március 15-i ünnepségen – „…szépen egybeállítva adta elő
Kossuth életrajzát…”.
A gyorsírászati versenyen dicsérő oklevelet és ajándékkönyvet kap.
Önképzőköri titkár.
1895 Sikeres érettségi, a 40 maturandusból másodmagával jeles. Mennyiségtanból
Wlassics Gyula, a kultuszminiszter színe előtt "igen szép eredménnyel felelt”.
1895-ös kötelezvény szerint: Pollák (Pásztor) Berczi, Koréh Tatay Endre, Neumann Ferenc, Róth Samu,
Ligenfeld Miklós június 22-i dátummal becsületszavukat adják, hogy „amennyiben lehetséges” 1905
júniusában megtartják a tízéves találkozójukat. A Pál utcai fiúk-asztaltársaság a József körúti Brandl
vendéglőben találkozott, az utolsó Pál utcai fiú Ágoston Dezső volt.
Hivatalosan felveszi a Molnár Ferenc nevet.
„Legtöbb időt, nyolc évet a református gimnáziumban töltöttem, legkevesebbet a budapesti királyi
tudomány-egyetemen, ahonnan helyszűke miatt a Centrál-kávéházba vonultam vissza jogi tanulmányaimat
elvégezni- írja önéletrajzában”.
Genfben büntetőjogot tanul egy évig, mindig kedvenc városa marad. Heim Péter, atyai
jóbarátja javaslatára írni kezd.
1896-1897 Millenniumi ünnepségek.
Beiratkozik a budapesti jogi karra, de tanulmányait elhanyagolja, s újságírással kezd foglalkozni.
Vészi József maga mellé veszi a Budapesti Naplóhoz.
1898-1899 Megjelennek folytatásos tárcaregényei. Publikálja Reismann tanár úr
című elbeszélését a Budapesti naplóban, szerepel benne egy Csónakos nevű fiú. Genfből és
Párizsból tudósításokat küld a Napló számára.
Kiadják Magdolna című elbeszéléskötetét.
Az Üllői úti Révai Könyvpalotában ifjú írók kis darabbal köszöntik Jókai Mórt, melyben Molnár Ferenc
Dreyfus kapitányt alakítja.
Édesanyja meghal.
1900-1901
Az éhes város című regényére az egész ország felfigyel.
1902-1904 A színház felé fordul, megírja Józsi és egyéb kis komédiák című
„enfant terrible” jeleneteit. A Vígszínház sikerrel mutatja be A doktor úr c. színdarabját, majd
műsorára tűzi Józsi c. komédiáját.
A Pesti Napló munkatársa.
A politikai élet fő eseménye az orosz-japán háború.
1905-1906
Megjelenik Gyerekek című elbeszélés kötete; szerepel benne a Gittegylet (A gittegyleti
pecséten a dátum ekkor még 1904l!); A Két krajcár füge – az édesség árussal; a Péterke című
elbeszélésben a gyermekhalál.
Megjelenik A Pál utcai fiúk folytatásokban a Tanulók Lapja című folyóiratban. A
főszerkesztője Gaal Mózes. A kiadás jogát 1000 koronáért adta el örök áron a Franklin Társulatnak a
szerző.
1906-ban elveszi Vészi József lányát, Margitot, de házasságuk gyorsan megromlik.
1907 Márciusban megszületik Márta lánya, április 10-én megjelenik A Pál utcai
fiúk könyv-alakban, illusztrált és illusztrálatlan kiadásban is. Az Ördög c. darabjának
bemutatóját a Vígszínházban nagy ovációval kísérik, lefordítják olasz nyelvre, ezzel elkezdődik
nemzetközi sikersorozata.