Budapest kincseinek megismerése

A tábor vezetőségét Kákonyi Magdolna, a PIM múzeumpedagógusa, Dóczi Zsóka tanárnő és Rabec István muzeológus alkotta. A résztvevők 16 általános iskolás és középiskolás tiszacsécsi gyerek volt, akikkel két kísérő is érkezett, hogy segédkezzenek a gyerekek felügyeletében.  

A korkülönbség a gyerekek között nagy volt, 10 évestől egészen 17-ig, ami megnehezítette a vezetők munkáját, hiszen ezáltal nehezebb volt a programok kiválasztása, fontos szempontunk volt, hogy mindenki érezze jól magát. Épp ezért az előre megtervezett programtól többször eltértünk, mivel úgy láttuk, hogy az adott helyzetben az megfelelőbb. Ez a gyerekek visszajelzése szerint is jól működött.

 

Az olvasótábor kettős célt szolgált: egyrészt Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének mélyebb, élményszerű  megértését és feldolgozását, másrészt Budapest kulturális és nemzeti kincseinek megismertetését a gyerekekkel. Ez utóbbi célt indokolta az is, hogy Tiszacsécse több száz kilométerre esik Budapesttől, a gyerekek egy része még sosem járt itt, szüleik anyagilag nem tehetik meg, hogy kirándultatják gyerekeiket.

 

A tábor programja:

 

1. nap

A gyerekek augusztus 18-án érkeztek meg kísérőikkel a Keleti pályaudvarra. A csomagok elszállításában a PIM autója segédkezett. Az első szusszanások után a tábor egy rövid ismerkedős, játékos foglalkozással indult, amely arra szolgált, hogy a gyerek egy kicsit fellazuljanak, beszéljenek magukról, játszanak. Ennek a foglalkozásnak a végén került sor a tábor megnyitására. Mivel a gyerekek ismerték egymást, hiszen egy faluból, egy közösségből jöttek, ezért azt is szem előtt tartottuk, hogy mi, a vezetők minél több információt tudjunk meg róluk már a tábor elején. A gyerekek többsége közlékeny volt, néhányuk csak a rákövetkező órákban, esetleg napokban nyílt meg. Nagy élmény volt látni, ahogy az egyes gyerekek, akik a tábor elején csak alig pár szót szólnak, a következő napokban mennyire nyitottá, közlékennyé válnak.

Ebéd után közösen megnéztük A Pál utcai fiúk című filmet, amelyet a gyerekek Dóczi Zsóka segítségével játékos módon feldolgoztak. Ez a foglalkozás volt az első része annak a keretjátéknak, vetélkedőnek, amely végigkövette a tábort. Minden napnak voltak olyan pontjai, amikor az egyes csoportok pontokat gyűjthettek. Nem maga a verseny volt a célunk, ezt inkább csak eszközként használtuk a gyerekek motiválására. A tábor végén nem is hirdettünk első vagy második helyezettet, hanem közös megegyezéssel minden gyerek kapott ajándékcsomagot.

A közel 4 órás utazás megviselte a gyerekeket, ezért erre a napra több programot már nem láttunk jónak betervezni, inkább teret adtunk a pihenésre.

 

2. nap

A következő napot a 100 éves A Pál utcai fiúk című kiállítás megtekintésével kezdtük. A gyerekek hosszasan elidőztek a kiállításban, élvezték a feladatlapok kitöltését és Kákonyi Magdolna vezetését. Ebéd után tettünk egy körsétát a városban, ahol meglátogattuk a regényhez, illetve Molnár Ferenchez kapcsolódó helyszíneket. A vörösingesek, illetve Pál utcaiak szerepében golyóztak a gyerekek a Nemzeti Múzeum kertjében, de a nap legnagyobb sikere a VIII. kerületi Grundnak volt, ahol lehetőség adódott a játékra. A délután nagy részét itt töltöttük, mert a gyerekek az elméleti ismeretek után, itt nyugodtan fel tudtak engedni, szabadon játszhattak.

A vacsora előtt a napot még egy rövid játékkal zártuk, esti programként pedig, akinek volt kedve és energiája, elmehetett Dóczi Zsókával egy Petőfi sétára Budapest belvárosába. Ahhoz képest, hogy ez „sétálós” nap volt, sokan jelentkeztek és lelkesen tértek vissza, újságolva a többieknek, milyen sok új dolgot láttak.

 

3. nap

A tábor harmadik napja augusztus 20-ra, a nemzeti ünnepre esett. Ez a tény egyrészt megkönnyítette, másrészt bonyolította a vezetők munkáját. Mivel a város ezen a napon még inkább megtelik emberrel, a gyerekekre fokozottabban oda kellett figyelni, másrészt olyan programlehetőségeket nyújtott, amelyek kivételesek. A napot a Millenáris parkban kezdtük, ahol a gyerekek különböző kézműves foglalkozásokon vehettek részt. Ezt követően meghallgattuk Szalóky Ági népdalénekes koncertjét. A Vajdahunyad vára és a Hősök tere megtekintése után a csomagolt ebédet a Városligetben töltöttük el. Ebéd után egy rövid játékos vetélkedő következett, ahol a gyerekek feladata az volt, hogy gyűjtsenek minél több műcímet, amelyben valamilyen állat neve szerepel. Így, mire elértünk az állatkertbe, már több tucatnyi irodalmi mű gyűlt össze. Az Állatkert után a gyerekek kérésére még kimentünk a Duna-partra, hogy megnézzük a légiparádét. Bár ez volt a tábor legfárasztóbb napja, a gyerekek mégis lelkesek voltak. Vacsora után pedig a budai vár egyik bástyájáról néztük végig a tűzijátékot a Budapesti Történeti Múzeum jóvoltából. Különleges élmény volt. A gyerekek visszajelzései szerint, ez volt a tábor egyik legnagyobb élménye.

 

4. nap

A következő napot a Szent István Bazilikával kezdtük. Külön élményt jelentett, hogy a Bazilika kilátójából nézhettünk le a városra. Ellátogattunk a Parlamentbe is, ahol körbevezették a csoportot. A gyerekek közül többen még sosem jártak ezeken a helyszíneken. Hogy egy kicsit lazítsunk a tempón a szerdai megterhelő nap után, egy dunai sétahajózásra vittük el a gyerekeket, ami sikert aratott. A vacsoráig maradó másfél órában, mivel igény volt erre a gyerekek részéről, volt lehetőség a vásárlásra is. 

 

5. nap

A tábor utolsó napján a gyerekek vonata közvetlenül ebéd után indult, úgyhogy a délelőttöt a tábor zárásásra használtuk fel. Minden gyerek ajándékcsomagot kapott, illetve egy értékelő beszélgetés során mindenki elmondhatta élményeit, tapasztalatait, véleményét a táborról. Ezen beszélgetés hanganyagát rögzítettük.

Néhány vélemény a gyerekektől:

 

A tábort a táborvezetők is pozitívan értékelik és sikeresnek tartják. Bár fárasztó volt az állandó szervezés és odafigyelés, de mindenképp élményt jelentett ezekkel a gyerekekkel együtt eltölteni ezt a pár napot. Külön élmény volt számunkra látni a tiszacsécsi gyerekek összefogását, hogy tényleg olyan közösséget alkotnak, amelyik odafigyel egymásra, törődik a másikkal, és teszi mindezt a legnagyobb tudatossággal.

Számunkra is élmény volt a tábor.