Beköszöntő
1908. január 1-jén indult Ignotus főszerkesztésével,
Osvát Ernő és Fenyő Miksa szerkesztésével a máig nagy szellemi hatást gyakorló legendás
folyóirat, a Nyugat. Hatalmas egyéniségek, tehetséges nemzedékek publikáltak a 33 évig
egzisztáló lap hasábjain. A 800-4000 példányig megjelenő lap felforgatta, átalakította, s
meghatározta a 20. század magyar irodalmát.
|
Legendás szerkesztője, Osvát Ernő „szakadatlan ítélőszelleme” elvhűségre, értéktiszteletre, a
nagy személyiségek kibontakozásához alkalmas légkör megteremtésére, s az újabbnál újabb tehetségek
felfedezésére törekedett. A Petőfi Irodalmi Múzeum a 2008-as évet elsősorban a Nyugat, mint
szellemi műhely megismertetésének, a halhatatlanok megidézésének, az elfeledettek
újrafelfedezésének szenteli. A „szellemidézéshez” a társművészetek, a kortárs írók és a
nagyközönség segítségét kéri: „szerkesszünk együtt egy Nyugatot” internetes játék, nagyszabású
kiállítás, Nyugat-maraton, színház, vita, felolvasás, konferencia, a Nyugat-busz, csak egy része a
várható programoknak. A 2008-as év tisztelgés a szerkesztők és a szerzők: Ady Endre, Babits
Mihály, Móricz Zsigmond, Hatvany Lajos, Gellért Oszkár, Schöpflin Aladár, Karinthy Frigyes, Kaffka
Margit, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád, Csáth Géza, Füst Milán, Illyés Gyula és más írók előtt,
akik Babits szavaival: „erősebbé, modernebbé, tartalmasabbá akarták formálni” a magyar irodalmat.
Az írók, költők, a lap munkatársai a folyóiratot sohasem tekintették – Schöpflin emlékezése
szerint – „csupán irodalmi munkát közlő orgánumnak, irodalmi érvényesülés eszközének.” Többet és
nagyobbat láttak benne: „ügyet, amelyért küzdeni, szenvedni és amelyhez ragaszkodni kell és amely
a magyar irodalom ügye, a magyar gondolatszabadság ügye, nemzeti ügy.” A nyugatosok máig érvényes
törekvései jegyében hívunk, várunk Mindenkit a Petőfi Irodalmi Múzeum programjaira.
E. Csorba Csilla
főigazgató